„Alig ért véget Jacques Duval darabjának, a Francia szobalánynak első felvonása – a közönség már indult kifelé a foyerba –, amikor egyszerre újra szétcsapódott a függöny, mindenki sarkon fordult és a színpadra pillantott. A rivalda fényében Somlay Artúr jelent meg. Templomi csend lett s a művész megindult hangon jelentette be a közönségnek, hogy a magyar Felvidék újra egyesült az anyaországgal. Mint az imádságot, sorolta el Somlay Artúr a Magyarországhoz visszatérő városok neveit, s leírhatatlan jelenetek következtek. A közönség percekig tombolva ünnepelt, ismeretlen zsöllye- és páholyszomszédok szorongatták egymás kezét.” (Pesti Napló 1938. november 3., 8. o.)

(tovább…)

1921. augusztus 28-án alakult meg a Rongyos Gárda. A megfelelő katonai erőkkel még nem rendelkező Ausztria ellen fogott fegyvert, hogy megakadályozza a mai Burgenland elcsatolását.

1918. november 17-én a szociáldemokrata többségű osztrák államtanács etnográfiai elvekre hivatkozva bejelentette igényét Nyugat-Magyarországra. “Vörösausztria” az antant hatalmakkal folytatott, majd egy évig tartó egyezkedése során elérte, hogy az 1919. szeptember 10-i Saint German-i béke a magyar önrendelkezés jogát a hajdani társnemzet viszonylatában is kizárja, és egyoldalú döntést hozva Ausztriának ítélték Moson, Sopron és Vas vármegyék nyugati sávját 4000 négyzetkilométerrel és 50 ezer magyar lakossal (tovább…)

1920. augusztus 14-én Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) magyarellenes katonai és politikai szövetségre léptek, ehhez 1921-ben csatlakozott Románia is. A felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia két utódállama, valamint Románia elemi érdekének tekintette, hogy az összefogás valamilyen formája létrejöjjön közöttük, ez lett a kisantant.

(tovább…)

Nemzeti himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc 220 éve, 1790. augusztus 8-án született. (tovább…)

Az Országgyűlés 2001. május 8-i ülésén döntött erről az emléknapról. 12 évvel ezelőtt, 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént. (tovább…)

„Mindennek megjön a maga ideje, és mindennel akkor találkozunk, amikor bensőnkben megértünk a találkozásra.”

120 éve született Dunaharaszti szülötte Erdőbaktai Baktay Ervin (sz. Gottesmann Ervin;, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. (tovább…)

2010. június 7.

1660. június 7-án II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, belehal a szászfenesi csatában kapott sebeibe.

II. Rákóczi György (felsővadászi) (Sárospatak, 1621. január 30 – Nagyvárad, 1660. június 7.) erdélyi fejedelem 1648 és 1660 között, megszakításokkal. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia. (tovább…)

Kívánságra e héttől újból indítjuk “Heti évfordulók, ünnepek” című sorozatunkat.

A rovatot kizárólag magyar történelmi eseményekből, a magyar történelem, irodalom, más művészeti ágak és a tudomány neves alakjainak életével kapcsolatos évfordulókból állítottuk össze és fogjuk összeállítani továbbra is.

Célunk az volt, hogy ezeken a cikkeken keresztül az  Olvasóink jobban meg tudják ismerni hazánk történetét, a történelmünk azon részeit is, amelyeket az elmúlt évtizedekben, vagy még most sem tanítottak történelem órákon, vagy nem úgy, ahogy “illett volna”. (tovább…)

Igen tisztelt Elnök úr, Uraim!
Engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem, hogy alkalmat adtak nekünk álláspontunk kifejtésére.

Tulajdonképpen szóbeli tárgyalást kívántam, mert nézetem szerint ez az egyedüli eszköz, amely bennünket a megértéshez és az előttünk fekvő szövevényes kérdések helyes megismeréséhez vezethet. A Legfelsőbb Tanács azonban akaratát más irányban már megállapította, így meg kell ez előtt hajolnom. Elfogadom tehát az elém állított helyzetet és hogy idejüket túlságosan igénybe ne vegyem, egyenesen a tárgyra térek. (tovább…)

Időrendi áttekintés:

A világ legigazságtalanabb “békéje”

1920. június 4-én, délelőtt tíz óra: Budapesten és országszerte “megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma (…) írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. (tovább…)

2010. március 1.

90 éve, 1920. március 1-én választotta Horthy Miklóst az Országgyűlés a Magyar Királyság kormányzójává (ideiglenes államfővé).

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt.

(tovább…)

2010. február 22.

1866. február 22-én született  Kallós Ede magyar szobrászművész

Kallós Ede (Hódmezővásárhely, 1866. február 22. – Budapest, 1950. március 11.) magyar szobrászművész.

Művészeti tanulmányait Budapesten, majd Párizsban, Henri Michel Antoine Chapu (1833-1891) mellett végezte. (tovább…)

2010. február 15.

1775. február 15-én Pesten, Budán és Vácott háromnapos árvíz pusztított.

1775-ben ezen a napon, február 15-én kezdte meg pusztítását az árvizek legkellemetlenebb „kategóriája”, a jeges árvíz Pesten, Budán és Vácott.

Árvízen általában a folyó szintjének a medret meghaladó méretű emelkedését értjük, minek következtében a víz kilép a medréből, és elárasztja az alacsonyabb szinten fekvő vidéket. (tovább…)

2010. február 8.

Maticska Jenő (Nagybánya, 1885. november 30. – Nagybánya, 1906. február 8.) festőművész.

Nagybányán öt elemi iskolát végzett. Thorma János fedezte fel tehetségét, 1898-ban Iványi-Grünwald Béla vette fel a nagybányai festőiskolába, ahol Hollósy Simon tanítványa lett. (tovább…)

2010. január 25.

1909. január 25-én született Ignácz Rózsa magyar író, műfordító

Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) magyar író, műfordító, színművész. (tovább…)

2010. január 18.

740 éve, 1270. január 18-án hunyt el Árpád-házi Szent Margit, a Margit-sziget névadója

Árpád-házi Szent Margit (Klissza, 1242. január 27. – Margitsziget, 1270. január 18.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária lánya, Szent Erzsébet unokahúga.

(tovább…)

2010. január 11.

1903. január 11-én született Dékány András magyar ifjúsági író

Dékány András (Kecskemét, 1903. január 11. – Budapest, 1967. május 30.) magyar író

1920-tól volt tengerész, műszerész, ügynök, asztalos, 1930-tól újságíró, kritikus. (tovább…)

“…egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok.”                               

Albert Wass de Czege (1979)  

Ma lenne Wass Albert erdélyi magyar író és költő 102 esztendős. Legszebb versein túl, mivel is tudnánk méltón emlékezni Wass Albertre, minthogy saját szavaival meséli el nekünk életét.

Előbb azonban fontos elmondanunk, hogy Wass Albert magyar állampolgárságát, többszöri kérvényezése ellenére, haláláig sem kapta vissza, az állampolgársági kérelmét a magyar állam rendre elutasította, Csoóri Sándor kérésére megkapta ugyan ideiglenesen 1 évre, de nem élt vele, mert azt méltánytalannak tartotta.

A dokumentációk alapján úgy tűnik Kuncze Gábor belügyminiszterként döntő szerepet töltött be ebben a kérdésben: (tovább…)